Az én miértem.
Nagyon sokáig elveszett voltam. Költöztem, vagy inkább azt a szót használnám, hogy menekültem. Egyik országból a másikba, egyik városból a másikba, hogy ne kelljen a problémáimmal foglalkozni. Erről szólt az életem. Állandóan mentem. Nem éltem tudatosan. A gondolataim csak úgy cikáztak össze-vissza a fejemben, anélkül hogy figyelmet fordítottam volna rájuk. Állandóan vagy a múltban voltam, vagy a jövőben jártam.
Nem hallgattam a testemre. Több műtéten és betegségen is túl voltam, de nem tanultam belőlük. Egyszercsak elérkeztem egy olyan állapotba, ahol már kénytelen voltam figyelni. Mindig ott lenni, a jelenben. Így kezdődött az én önismereti utam.
Valamilyen formában mindig is segíteni akartam az embereknek, de sokáig nem tudtam, hogyan. Aztán egyszer csak jött egy hívás, egy tapasztalás, ami megmutatta, merre kell mennem. Hiszem, hogy mindenki megtalálhatja a saját útját a megfelelő segítséggel. Én itt vagyok neked, hogy támogassalak és kísérjelek ezen az úton, amit mi itt életnek hívunk. Én sem egyedül találtam meg ezt a bizonyos utat. Volt segítségem, és hihetetlenül hálás vagyok ezért. Fontos hozzátennem, hogy ez egy élet végéig szóló tanulás. De ha egyszer elindulsz akkor hihetetlen dolgokra leszel képes. Én hiszek benned!